Szakképzés változása

A 2020-tól induló új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon.
Így az iskolából kikerülő szakemberek képesek lesznek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai életútjuk során.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben két iskolatípus van.

  • Technikum
  • Szakképző iskola

Mivel a technikumban és a szakképző iskolában is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság különbözeti vizsga nélkül a két iskolatípus között.

Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul.

Az ágazati alapvizsga alkalmas egyszerű munkakörök betöltésére.

A technikum érettségit követő 2 éves képzése lehetőséget biztosít a csak érettségizetteknek, gimnáziumot végzetteknek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiataloknak szakmai végzettség megszerzésére.

A technikumban és a szakképző iskolában is meghatározó lesz a duális képzés.

A tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltja fel.

SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS

A szakképzésről szóló új törvény (2019. évi LXXX. törvény, a továbbiakban: Szktv.)  teljesen kivonja az iskolai rendszerű szakképzést a köznevelésről szóló törvény hatálya alól, valamint valamennyi ide vonatkozó kérdést (iskola alapítása, működése, tanulói jogviszony) külön törvényben szabályoz.

Az új törvény új elnevezésű és tartalmában átalakított intézménytípusokat (technikum, szakképző iskola) hoz létre, elkülöníti a szakmai alapozást a szakirányú oktatástól, és még számos alapvető változást vezet be.

Az Szktv. értelmében a szakirányú oktatás a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.

Új fogalom az Szktv-ben a szakképzési munkaszerződés.

A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szktv-ben meghatározott juttatások nyújtására. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy oktatására a duális képzőhelynél a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy gyakorolja az oktató Szktv-ben meghatározott jogait és teljesíti kötelezettségeit.

Szakképzési munkaszerződés a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet.

Hasonlóan a „normál” munkaviszonyhoz, a szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását is írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják. A szakképzési munkaszerződésre, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

  1. munkáltató alatt a duális képzőhelyet, munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt kell érteni,
  2. szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet,
  3. ha a duális képzőhely a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, a munkáltatónál történő foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt-ben meghatározott szabályait kell alkalmazni. 

A munkaidő sajátosságai

A szakképzési munkaszerződés esetén speciális szabályok alkalmazandók a munka- és pihenőidő tekintetében, valamint a munkavégzési kötelezettség alól való mentesülés körében.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljes napi munkaideje nem haladhatja meg az Szktv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott, azaz a szakirányú oktatás időtartama a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a közismereti oktatás időtartamára.

A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni.

A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér körében az Szktv. előírja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabér és juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabér és juttatások időarányos része illeti meg.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.