Névadó

1802-1894.

1802. szeptember 16-án született Monokon, Zemplén megyében. Szegény nemes szülők gyermeke. Atyja Udvardy Kossuth László, az Andrássy családnak volt uradalmi ügyésze. Egyetlen fiú a négy leány mellett, akik közül kiemelkedett Zsuzsanna. Ő segítette bátyja írói tevékenységét, a szabadságharcban, mint a honvédség foápolónője szerzett érdemeket.

Kossuth Sátoraljaújhelyen végezte iskoláit, eminens tanuló. Katolikus  szerzetes  tanárok tanították. Sárospatakon jogi végzettséget szerzett. Eredeti foglalkozása ügyvéd, diplomáját 1823-ban kapta meg. Ügyvédi  tevékenységén kívül politikával is foglalkozik, 19. századi Magyarország meghatározó politikai egyénisége volt. 1832-tól kapcsolódott be a zempléni, majd az országos közéletbe.

A Pesti Hírlap szerkesztőjeként 1841-1844 között új fejezetet nyitott a  magyar sajtótörténetben.
1843-ban segít megfogalmazni az Ellenzéki nyilatkozatot. 1844-ben a  megalakított Védegylet igazgatója lesz.
1845-ben kiadja a HETILAP-ot. 1847-ben megválasztják Pest megye országgyûlési követének.

Innen politikai és katonai  karrierje egyenesen ível felfelé, egészen az államfõig.      

Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja, előbb a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, 1849. április 14-tõl pedig Magyarország kormányzója. A világosi fegyverletétel előtt elhagyta az országot, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, végül az itáliai Torino (Turin) lett önkéntes számüzetésének színhelye. Az aktív politizálást ugyan az 1867-es kiegyezés után befejezte, szóban és írásban kifejtett véleménye alapján azonban hosszú ideig ő maradt a rá gyakran hivatkozó hazai ellenzéki párt(ok) és a magyar közélet mérvadó személyisége. Testének maradványa, végső nyughelyén, Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti sírkertben pihen, a róla elnevezett Mauzóleumban.

Kossuth Lajos a magyar történelem legismertebb alakja. Magyarország szinte minden településén utcát, vagy teret neveztek el róla. Szobrainak száma meghaladja a százat. Közülük a legismertebb a magyar parlament elõtt áll. Van szoborkompozíciója Debrecenben is, ahol kihirdette Magyarország függetlenségét a Habsburg birodalommal szemben. Egyetem, több gimnázium, általános iskola viseli nevét. Szülőházában, és tevékenységének fontosabb helyszínein, múzeumban emlékeznek meg róla.

 

KOSSUTH LAJOS ÉS GYŐR

 

Kossuth Lajos 1841-ben egy dunántúli birtokos nemes család árvaságra és szegénységre jutott sarját, Meszlényi Terézt vette feleségül. A Meszlényiek korábban jelentős szerepet játszottak Győr életében. A XVIII. Század elején Meszlényi János Győr megye alispánja volt.
A Meszlényi családnak az 1740-es években a ferencesek szomszédságában volt a szép kúriája. A későbbi leszármazottak közül Teréz apja a mai Apáca u. 40. számú ház tulajdonosa volt a XIX. század elején. Teréz valószínû ebben a házban látta meg a napvilágot.
Kossuthnak a város lakóival, s elsősorban a haladó erőkkel történt első találkozójára, a kapcsolatfelvételre az 1846. évi gyõri iparmű kiállításon került sor.
A kiállításon Batthyány Kázmérnak, a Védegylet elnökének társaságában Kossuth Lajos is megjelent, aki nagyra értékelte a hazai ipar fejlesztése érdekében végzett munkát. Kijelentette, hogy „ e kiállítás – mit Győr nem is remélt – csak örömöt okozhat minden jó magyarnak. Boldogok a győriek, hiszen nekik saját szorgalmuk által mindenük megvan.”
A Kossuth-tal való személyes találkozás, az eszmecserék bátorítást adtak a győri ellenzéknek a még aktívabb harchoz a polgári átalakulásért.
1848 elején már Győrött és a megyében jelentős erőt képvisel Kossuth tábora.
Lukács Sándor, aki mindvégig lelkes és odaadó híve maradt Kossuthnak, írásában a magyar haza új alkotójaként üdvözli őt.
Ecker János naplójából tudjuk, hogy a Belváros és Újváros lakosságának színe –java Kossuth párti volt. Az egyházi személyek közül is sokan voltak, akik támogatták a szabadságharcot. Kiemelkedett közülük Rónay Jácint bencés tanár, valamint Haubner Máté evangélikus püspök.
 
Az 1867-es kiegyezés után Győr városában még főleg 48-asokból álló baloldali vezetés kezében volt a hatalom, ami sajnos nem sokáig tartott.
Az új választási törvény alapján kormányhű személyek kerültek hatalomra, akik elfogadták az ország további sorsát. Így csak a Függetlenségi párt maradt Kossuth politikájának egyedüli hazai hirdetője.
Győrött 1888-ban Zechmeister Károlyt választják a város polgármesterévé. Hivatalba lépésével szinte egyidejûleg választják Kossuth Lajost a város díszpolgárává.
1892. szeptember 18-án a Széchenyi téren tartott tömegmegmozduláson köszöntötték Kossuth Lajost 90. születésnapja alkalmából. A népgyűlésen kb. 4-5 ezer ember vett részt, akik nagy ovációval fogadták a Kossuth számára fogalmazott üdvözlő táviratot, s az újvárosi Fõ utcának Kossuth Lajos utcára változtatására vonatkozó előterjesztést. Mindez 1892. december 6-án érvényre is lépett.
1894. márciusában szomorú hírek érkeztek Kossuth állapotáról, majd 20-án halálhírét is hozták.
A temetésen részt vevő városi küldöttséget a polgármester, a megyeit az alispán vezette. Hozzájuk csatlakozott 300 megyei és városi lakos. Az itthon maradt törvényhatósági bizottsági tagok testületileg evangélikus hálaadó istentiszteleten vettek részt. Győr megye és város haladó szellemű, jó érzésű lakossága méltóan búcsúzott hazája nagy halottjától.